Akinek ez a szó eszébe jut, az már biztos, hogy valamit tenni kíván azért, hogy fittebb, edzettebb legyen. Edzeni sokféleképpen lehet, de nem mindegy, hogy hogyan. Legelső feladatunk nem más, mint kitűzni célunkat, hogy tudjuk mit, és miért fogunk, akarunk csinálni. A célkitűzés azért nagyon fontos dolog, mert ez dönti el a későbbi teendőinket, az edzés gyakoriságát, intenzitását, és fajtáját.
Az emberek nagy többsége nem élsportoló, ezért nem is akar heti 6 napot kemény edzésekkel tölteni. Sokkal inkább elvárás sokak szemében az, hogy megkönnyítsék mindennapjaikat, könnyebben és egészségesebben éljenek. Ők azok, akik valószínűleg az állóképességi edzésekkel fogják tudni elérni azt, ami a céljuk.
Ez mindennek az alapja. Állóképességünk növelésével javítjuk szervezetünk tűrőképességét, terhelhetőségét, és vitalitását. Képesek leszünk nagyobb terhelésekre hosszú időn keresztül úgy, hogy kevésbé fáradunk el. Persze ez nem következik be egyik percről, a másikra. Gyakorlatilag az állóképesség edzése egy örök, soha véget nem érő folyamat. A szó szoros értelmében nem lehet eleget csinálni. Viszont a befektetett munkának meg is van az eredménye, ugyanis az állóképesség az a képességünk, amelyet a leghosszabb ideig tudunk megfelelő szinten tartani. A legtöbb sportág edzésmunkájának igen nagy százalékát teszi ki ez a fajta edzés.
De akkor mit is kell tennünk? Az állóképesség hosszú ideig tartó, alacsony intenzitású edzésekkel valósítható meg. Ez azt jelenti, hogy fél órás edzéssel nem fogjuk tudni eme képességünket javítani. Sok időt kell rászánni, de viszonylag kis megterheléssel jár az edzés. Edzéseink során nagyon fontos a pulzusmérő használata. Innen kapjuk szervezetünk válaszait arra, hogy éppen mennyire dolgoztatjuk meg. Állóképességi edzéseket a maximális pulzus 60-70% környékén kell végeznünk. Ebből is látszik, hogy nem az intenzitás, hanem az időtartam a számottevő. Nagy általánosságban a 2 vagy ennél több órás alacsony intenzitású edzéseket nevezhetjük állóképességi edzésnek.
Sokan az edzéstől azt várják, hogy jó erősek legyenek. A legtöbb sportra néhány kivétellel igaz, hogy erő nincs állóképesség nélkül. Vagyis itt is kitűnik, hogy az állóképesség mindennek az alapja. Ha viszont van egy nagyon jó alapunk, egy teherbíró szervezetünk, akkor sokat, és hatékonyan tudunk erősödni. Az erőedzés már sokkal sportág-specifikusabb dolog. Ugyanis az átlagember, nem minden esetben akar konkrétan erős lenni. Ha csak nincs valami olyan tényező, mint munkahelyi elvárás, vagy adott sportágban való sikeres teljesítés, akkor külön erőedzést nem kell végeznünk. Viszont ha ez fontos tényező, akkor rengeteg módszer, és lehetőség van arra, hogy ezt a képességünket is fejlesszük. Amikor erőről beszélünk, akkor a legtöbben arra gondolnak, hogy súlyzókkal történő edzésről beszélünk. De ez csak részben van így. A konditermek kínálta lehetőség remek dolog. Rengeteg sportág erőfejlesztő edzéséhez megfelelő helyszín, de nem mindenhol! Először is fontos, hogy mindig a kívánt izomcsoportokat erősítsük. Nem kell, hogy mindenhol egyformán legyünk erősek. Remek példa erre a kerékpársport, ahol leginkább a lábakra összpontosítunk, és a felsőtestet kevésbé vesszük komolyan. Természetesen ezen testrész izmai sem elhanyagolandóak, csak közel sem kell őket olyan mértékben fejleszteni, mint jelen esetben a lábakat. Sőt erőedzés és erőedzés között is nagy különbségek vannak. Ugyanis van akinek a nagy izomtömeg, és izomkerület a fontos, és van akinek a minél szikárabb, szálkásabb izomzat. Természetesen ezt mindig a cél, vagy a választott sportág dönti el. Míg egy hosszútáv-futónak a minél kisebb tömeg mellett elért maximális erő a cél, addig egy súlyemelőnek, vagy testépítőnek a lehető legnagyobb izom tömeg, és izomkerület.
A 3 közül a legnehezebben fejleszthető képesség. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy „gyorsnak” születni kell. Ez azt jelenti, hogy nem sokkal születésünk után kialakul az izomrostjaink aránya, és ez a későbbiekben csak kismértékben, és nehezen fejleszthető. Akiben a vörös izomrostok a jellemzőek, az valószínű robbanékony, és gyors lesz, míg a főleg fehér rosttal születő emberek inkább szívósak, állóképesek. Természetesen egyik képesség sem magától alakul ki, edzés nélkül hatásuk nem érezhető. A gyorsaság fejlesztésénél szintén elmondható, hogy elengedhetetlen a kiváló állóképesség. Ez a képesség is eléggé sportágfüggő. Nem mindegy ugyanis, hogy a gyors mozgást, vagy tevékenységet, mennyi ideig, és hogyan kell fenntartani. Ezért általában valamennyi sportágnál máshogy fejleszthető a gyorsaság. Kerékpárosok esetében például rövid időtartalmú, nagyon magas intenzitású gyakorlatok fokozzák leginkább a gyorsaságot. Ezek végezhetők álló helyből, avagy bizonyos tempóból való megindulásból is. Nagyon gyors teljesítm ényre viszonylag csak rövid ideig vagyunk képesek. Ez abból adódik, hogy ilyenkor a pulzus-számunk nagyon magas, és az energiát nem tudjuk oxigén segítségével nyerni. Ezért szervezetünk egy igen bonyolult kémiai folyamat útján ATP-ből nyeri az energiát, amire itt most nem térnék ki. A lényeg mindebből, hogy az ATP-ből csak nagyon kevés ideig vagyunk képesek energiát nyerni, ezért hamar kifulladunk.